Az idő és a türelem a legfontosabb Lévai Zoltánnak

2021. 10. 20., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: honved.hu, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Mint ismert, az Európa-bajnoki ezüstérmes, U23-as kontinensbajnok Lévai Zoltán májusban szívizomgyulladást szenvedett, emiatt hosszú kényszerpihenőre szorult. A legutóbbi cikkünkben nem tudtuk pontosan megmondani, mikor térhet vissza a szőnyegre, ám a legutóbbi kontrollvizsgálata eredményeinek ismeretében immár körvonalazódik a helyzete – a birkózóválogatott keretorvosával, dr. Bakanek Györggyel és a sportolóval beszélgettünk.

Közel öt hónapja, május 24-én Lévai Zoltán épp a mátraházai edzőtáborba tartott autóval. A tervezetthez képest később ért oda, így a cuccait már nem volt ideje felcipelni a szobájába, rögtön futott az edzésre. Olyan érzése volt, mintha meghúzódott volna a lapockája, a megszokottnál nehezebben kapott levegőt. Jelezte a problémát, de mivel azt hitte, csak meghúzódott, folytatta az edzést. Azonban egyre rosszabbul érezte magát, szúrt a mellkasa, émelygés és furcsa fájdalom gyötörte. A tréning végén átöltözött, kiment a táskáiért az autóba, de le kellett ülnie. Ekkor már sejtette, hogy nem csak húzódásról van szó… Pánikba esett, felhívta az édesanyját. A többiek épp ebédeltek, bement az étterembe, és jelezte a problémát Sike András szakvezetőnek, aki azt mondta neki, hogy pihenjen le. Hamarosan felhívta, és szólt, inkább menjen orvoshoz, nehogy gond legyen. Hazautazott, másnap pedig a hatvani kórházba, ahol a vérvétel kimutatta, nagy a baj. Mentővel rögtön átvitték a Honvédkórházba, és kiderült, szívizomgyulladása van. Hat napot töltött ott.

Zoltánt három hónapos kényszerpihenőre ítélték. Pontosan tudja, noha nem érezte magát annyira rosszul, sokkal csúnyább véget is érhetett volna a története. Optimistán várta a szeptemberben elvégzett kontrollvizsgálatok eredményeit, amely után kiderült, a következő két-három hónapban 75 százalékos munkát végezhet.

• „Véralvadásgátlót szed, emiatt különösen kell ügyelnie arra, hogy ne szenvedjen ütést, annak ugyanis súlyos következményei lehetnek – kezdi a birkózóválogatott keretorvosa, dr. Bakanek György. – A társas gyakorlatokat tehát egyelőre még el kell felejtenie, nem küzdhet és nem technikázhat, az erőnlétét ugyanakkor fejlesztheti. Esetében a szívizom csak kis része halt el, a jelenlegi tények ismeretében úgy vélem, folytathatja a pályafutását. Mindazonáltal most az idő és a türelem a legfontosabb. Decemberben vagy januárban újabb kontroll vár rá, amely után megállapítják, szükséges-e továbbra is kíméletesen dolgoznia. Abban bízunk, hogy azután ismét teljesértékű munkát végezhet. Beszéltem vele, és szerencsére megérti, mi a teendő, miért van szükség az óvatosságra.”

A szakember utóbbi kijelentését Zoltán is alátámasztja:

• „Természetesen ennek megfelelően folytatom a felkészülést, egészen addig csak az erőnlétemre koncentrálok, amíg azt nem mondják, visszatérhetek a szőnyegre. Nem keserített el az eredmény, számítottam arra, hogy nem ugorhatok egyből fejest a mélyvízbe. Sőt négy hónap teljes kihagyás után azt mondom, jól is jön némi idő arra, hogy fizikailag visszaépítsem magam. A motivációm természetesen nem veszett el, nagyon éhes vagyok a munkára. Egyelőre heti négy-öt alkalommal a konditeremben töltöm az időt vagy futok, és reménykedem abban, hogy januárban már birkózhatok.”

Zoltán a súlycsoportjában, a 77 kilogrammosok között az öccsének, Lévai Tamásnak szurkolhatott az Oslóban nemrégiben véget ért felnőtt-világbajnokságon. Testvére remek birkózással, többek között a 2017-ben világbajnok szerbiai Nemes Viktort is maga mögé utasítva egészen az elődöntőig menetelt, ott azonban kikapott a kétszeres olimpiai bajnok, immár háromszoros világbajnok orosz Roman Vlaszovtól. A bronzmeccsen az az iráni Mohamedali Geraej bizonyult jobbnak nála, aki a tokiói olimpia elődöntőjében igencsak megnehezítette a későbbi bajnok, Lőrincz Tamás dolgát. Lévai Tamás így az ötödik helyen zárt.

• „Sajnáltam, hogy nem állhatott fel dobogóra, ő mindent megtett érte – értékeli testvére teljesítményét Zoltán. – Elképesztően nehéz ágra sorsolták, Vlaszov kirobbanó formában volt, az iráni pedig jelenleg az egyik legjobb hetvenhét kilós birkózó a világon. Tomi ettől függetlenül szépen menetelt, és talán többet is nyújtott annál, mint amit várhattunk tőle. Szerintem Nemes mellett az indiai Sajan Sajan legyőzése is nagy skalpnak számít, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá.”

Lévai Zoltán azt is elmesélte, örömmel nézte a világbajnokságot, ez is pluszmotivációt adott neki. Még egyszer leszögezte: nagyon szeretne visszatérni a szőnyegre, de türelmesen és nyugodtan vár.