Következő Esemény
Serdülő szabadfogású minősítési verseny
Kaposvár, Arany János utca 97. - 2018-02-18 10:30

Kadet Európa-bajnokság
Már csak 64 nap!  
  

Lucimar Medeiros birkózó forradalma Brazíliában

 Fotó: Internet  Írta: Deák Horváth Péter  Feltöltötte: Tollár Dániel 
 2018-01-25
 nyomtatás  ajánlás
Ez az elszánt, határozott sportember – egy rokonszenves, eltökélt nő – felügyeli a birkózó programot Sao Paulo-ban, a brazil metropolis olimpiai edző- és sporttudományi központjában. Fontos, hogy egy nőről van szó, és az is, hogy Lucimar az első afro-brazil nő, aki betölti a szakmai igazgató szerepét. Ő az, aki forradalmasította a (női) birkózást a dél-amerikai országban.

Mit is csinál Lucimar Medeiros?
Mielőtt méltatnánk tevékenységét, mindenképpen meg kell említeni, hogy nemzetközi szintű judoka volt, mi több, a legtechnikásabb grappling versenyzők között is számon tartották. A 2000-es esztendőben hozta meg a nagy döntést, és váltott: birkózó lett. A sportág addig szinte az ismeretlenség homályába burkolózott Brazíliában, a női szakág gyakorlatilag nem is létezett.

Tény, hogy a nők hozzávetőleg húsz évvel ezelőtt kezdtek el az úgynevezett amatőr (olimpiai) birkózással foglalkozni Brazíliában. Sajátságos módon Medeiros jó néhány alkalommal kötöttfogást birkózott, és ebben a férfiak számára hagyományosnak számító fogásnemben is rendkívül ügyesen dolgozott a szőnyegen. Sokak őszinte meglepetésére a 2010-es kadet Pánamerikai Játékokon a kötöttfogású fiúcsapat (!) szakvezetőjeként tevékenykedett.

Mindez már önmagában is elismerére méltó, ha egy nő ilyen szerepet kaphat egy férfiak uralta sportágban, de ezt még markánsabbá teszi, hogy Lucimar a brazil kulturális és társadalmi környezetben végzi a – ne féljünk a kifejezéstől – forradalmi munkáját, vagyis a fiatal brazil lányokat igyekszik megnyerni a sportnak, pontosabban a birkózásnak.

Dehát miről is van szó?
Az ottani viszonyok érzékeltetésére érdemes segítségül hívni az UNESCO, illetve a Brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet felmérésének néhány beszédes adatát. A vizsgálódás rámutat arra, hogy a nem-fekete nők munkabére majdnem 24 százalékkal kevesebb a férfiakénál, míg a fekete nők 59 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza a fehér férfiaknál. Egy másik felmérés 83 országot vizsgált meg a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények szempontjából, és a brazil egészségügyi minisztérium adatai szerint minden két és fél órában történik csoportos erőszak Brazíliában, de ha az összes ilyen jellegű cselekményt vesszük, akkor a nők 11 és fél percenként válnak erőszak áldozatává. Brazília az említett 83-ak között a nem éppen dicsőséges ötödik helyen áll a negatív listán.

Medeiros borzasztó nehezen vívja a maga háborúját az erőszak, a szexizmus és a rasszizmus közepette. Mint mondja, sokszor a hatóságok a fülük botját sem mozdítják. A sportszövetségek tisztségviselői is szemet húnynak a történésekkel kapcsolatban. Miközben az Egyesült Államokban a hollywoodi filmmogul, Harvey Weinstein nyilvánosságra hozott zaklatási esete kapcsán egyre többen állnak a nyilvánosság elé – elsősorban természetesen a nők -, akiket zaklattak, és ennek során a filmvilág, a politikai élet, a sport ismert figuráiról derült ki, hogy miképpen éltek vissza befolyásukkal, pozíciójukkal, addig Brazília még mindig hallgatásba burkolózik. A félelem, a megfélemlítés hallgatásába.

A fiatal birkózólányok is nap mint nap szembesülnek a férfiak durva tréfáival, a – jobb esetben – szóbeli zaklatással, de Lucimar Medeiros erősen bízik benne, hogy ez a helyzet változni fog. Mindenesetre maga köré gyűjtött egy lelkileg is erős birkózó lánycsapatot, amelyik nagyon kemény munkát végez. Erőteljes fellépés kell, vallja a brazil szakember, és példának hozza a japán női birkózást, amely szinte egyeduralkodó a világon ebben a szakágban. Jönnek az új sztárok is, példának okáért a színesbőrű norvég Grace Bullen - aki eritreai menekültként érkezett az észak-európai országba -, vált klasszissá, és ez reményt ad más fiatal sportoló nőknek, hogy előre lehet jutni még a nagy helyzeti hátrány ellenére is, de itt említhejük a nigériai fiatal női birkózók vagy az amerikai földrész (főképp Latin-Amerika) csapatainak tehetséges versenyzőit. Brazília  az utóbbi csoportba tartozik.

Egy biztos: a tanítványai Lucimar Medeiros-t példaképüknek tartják, és mint afféle pótmamára tekintenek rá. Hitet adnak edzőjüknek. 

Cseppet sem lesz a véletlen műve, ha Lucimar nevével egyre többször találkozunk majd a világ birkózó sportjában, és az elkövetkező években  szép lassan már arra is számíthatunk, hogy a tanítványai sem pusztán epizódszerepet játszanak a nagy világversenyeken.

Hírek  »



Támogatóink