Fritsch Róbert szerint bőven van még benne tartalék
2025.10.02. írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Karrierje során először indult az olimpiai kategóriában, kötöttfogású 77 kilogrammban Fritsch Róbert, s a Csepel TC 30 esztendős klasszisa Zágrábban rögtön dobogóra állhatott, annak is a harmadik fokára.
Közel két hét telt el azóta, hogy Fritsch Róbert bronzérmet szerzett Zágrábban, azóta a pihenőidőszakát tölti. Vagyis, valami olyasmit: „Alakul, folyamatban van még! Lőrincz Viktor szövetségi kapitány azt mondta, két hetet pihenjek, szóval épp ez zajlik. Nyugalmasnak annyira nem nevezném, mert épp most költöztem, és ez sok munkával járt. Egyszer focizni is elmentem, másfél órára, ezen a hétvégén pedig már a Bundesligában birkózom” – fogalmazott Fritsch Róbert.
A Csepel TC sportolója állt már dobogón világversenyen, eggyel lejjebb, 72 kilóban Európa-bajnoki címet és vb-ezüstérmet is ünnepelt már. Most azonban olimpiai kategóriában, 77 kilóban szerzett bronzérmet: „Nagyon örülök az eredménynek, motivált vagyok, és készen állok arra, hogy újra belevessem magam a munkába. Nem is akartam leállni, amikor szóba került a pihenő, én mentem volna tovább, mert egyből az jutott eszembe, hogy utol kell érnem az aranyérmes örmény Malhasz Amojant és az ezüstérmes japán Kuszaka Naót. De nem tagadom, jólesik, hogy kicsit magam mögött hagytam az edzéseket, boldog és nyugodt vagyok, mert remek visszacsatolást kaptam arról, hogy jó az az út, amelyiken haladok.”
A Kuszaka ellen elveszített elődöntő után a könnyeivel küzdve azt mondta az Arena Zagrebben, hogy nagyon csalódott, mert a világbajnoki címért jött: „Rosszul érintett a vereség, az edzőkkel megbeszéltük, hogy jó lenne, ha egy-két óra alatt túl tudnám tenni magam a történteken. Neki kellett állnom felszívni magam a másnap, pénteken esedékes bronzmeccsre. Ez sikerült, próbáltam az eddigi világversenyeken szerzett tapasztalatomból is meríteni, és hinni az elvégzett munkában. S hát egy napon birkóztunk a végül ezüstérmes Vitek Dáriussal is, csütörtökön, a meccseink után jól elszórakoztattuk egymást, ez is segített, kizökkentett, s kijöttem a szomorú állapotból.”
A bronzmeccsen hatalmasat küzdött az olimpiai és vb-ezüstérmes kazah Demeu Zsadrajevvel: a második menetben ötpontos hátrányból fordított.
„Az volt a terv, hogy leküldetem az első menetben, ám a zóna szélén kicsit jobban megmozgatott, ennek alapján engem küldtek le. A fejlefogást jól csinálja, számítottunk is rá, úgy voltam vele, ha ötpontos hátrányban állok fel, még behozhatom, viszont ha megsérül a nyakam, az nagyobb baj, szóval bele tudott vinni az akcióba. A szünetben arra gondoltam, hogy van még három percem, ha „beledöglök”, akkor is mindent megteszek a győzelemért. Tíz másodperc sem telt el, és már jött is a négypontos akció, ezzel sokkal közelebb zárkóztam hozzá. Hittem a kitolásban, az nagyon megy, és meg is lett, majd jött a passzivitási pont, onnan már nem akartam akciózni, inkább kibekkeltem állásból a maradék időt.”
Az a bizonyos négypontos akció nem mellesleg épp Lőrincz Viktor kenyérkereső fogása, a billentés volt: „Szinte ugyanaz az fogás, amelyiket a tokiói olimpia elődöntőjében alkalmazott az egyiptomi Mohamed Metvalli ellen, azzal a különbséggel, hogy ő az ellentétes irányba csinálta. Zsadrajevet meghúztam, Viktor ordította, hogy „billentés”, az ütem pont megvolt, jött a tolás, a visszatolás és a négypontos levitel.”
Fritsch Róbert elmondta, a júliusi Polyák Imre–Varga János-emlékverseny előtt azt érezte, nagyon elkapta a fonalat, és ezt végig tudta vinni a vébéig: „Azokat az apró hibákat, amelyek Budapesten, majd a Német Nagydíjon is jelentkeztek, kijavítottuk, ennek hála remek állapotban léphettem szőnyegre. De szerintem ebben van még, bőven! Magabiztosabban, erősebben, jobb állóképességgel is tudok birkózni, s úgy hiszem, állásból és lentről egyaránt stabilabb lehetek még. Úgy hiszem, a legjobb Fritsch Robi az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címre is képes lehet, csak így lehet nekivágni, csak így lehet ezt csinálni.”
