Cikk keresés:    

Kinyitották az ajtót – belépnek rajta?

2021. 10. 25., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: MG, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

A látszat néha csal – tartja a mondás. A hazai kötöttfogású birkózók az elmúlt évtizedben rendre szebbnél szebb eredményekkel örvendeztettek meg minket; világ- és Európa-bajnoki címekkel, olimpiai érmekkel. Mondhatni, festői szépségű a fogásnem képzeletbeli képe; amennyiben csak távolról vizsgáljuk azt. Bácsi Péter, Kiss Balázs, Korpási Bálint, Lőrincz Tamás, Lőrincz Viktor, Módos Péter – néhány üdítő kivételt leszámítva 2008 óta csak ezekkel a nevekkel találkozhattunk egy-egy remekül abszolvált világversenyt követően a kötöttfogásúak között. A sikeresség mellett az a közös bennük, hogy rendszeresen a Mr. Tus sportiskolában edzettek.

Pár évvel ezelőtt még arra is gondolhattunk, majdani visszavonulásukkal hatalmas űrt hagyhatnak maguk után a szakág klasszisai. A kétszeres vb-aranyérmes Bácsi tavalyelőtt már szögre is akasztotta a birkózócipőjét, és immár a szövetség szakmai igazgatójaként dolgozik, ráadásul az olimpiai harmadik Módossal sem találkozhatunk már a szőnyegen téthelyzetben; ő a felnőttválogatott szövetségi kapitánya. Ami a többieket illeti: a sikeres tokiói olimpia után (mint ismert, Lőrincz Tamás arany-, Lőrincz Viktor pedig ezüstérmet nyert) – habár hivatalosan még nem jelentették be – valószínűleg közel állnak a karrierjük befejezéséhez.

De hol van az utánpótlás?

Kanyarodjunk vissza 2017-ig, amikor a kötöttfogású fiatalok az akkor már kadetvilágbajnok Szőke Alex újabb bajnoki címe mellett egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet nyertek a szarajevói kadet Eb-n; Vátzi Bálint a 100 kilogrammosok között győzött, Bak Gergely (63 kg) második lett, míg Takács István (76) a dobogó harmadik fokára állhatott. Pár hónappal később Takács és Vátzi ezüst-, Szőke pedig bronzérmet szerzett az athéni korosztályos világbajnokságon.

Az utánpótláskorban elért eredményekből óvatosan kell mérleget vonni! – mondhatták teljes joggal a hozzá értők. Biztató részsikerként kezelendők, de oly sok csillag együttállására, no meg persze kitartásra, alázatra és kőkemény munkára van szükség ahhoz, hogy valakiből egyszer világklasszis váljon. Látható, a nehézsúlyú reménység, Vátzi noha egy évvel később még junior-világbajnoki bronzéremig jutott, úgy döntött, felhagy a sporttal.

Bármily meglepő, a korosztály ütőképessége 2019-ben ennek ellenére is nőtt: a srácok a pontevedrai junior Eb-n a fogásnem valaha volt legeredményesebb junior-kontinenstornáját abszolválták: Szőke és Takács aranyérmet nyert, Lévai Tamás (82) parádés győzelemmel, Losonczi Dávid (87) második hellyel, míg Vitek Dáriusz (130) bronzmedállal mutatta meg az oroszlánkörmeit. És akkor még nem ejtettünk szót Váncza Istvánról (67), aki az azt megelőző évben a junior vb-n és Eb-n egyaránt a harmadik helyen zárt, sőt az aktuális felnőtt Európa-bajnokot legyőzve hetedik lett a budapesti világbajnokságon.

Gyönyörű eredmények ezek, de az utánpótlásból a felnőttmezőnybe való átmenet embert próbáló feladat, sokan „elvesznek” a fejlődésük ezen szakaszában – intettük nyugalomra magunkat.

Ám úgy fest, hogy ezek a srácok átugorhatják ezt a meglehetősen nagy akadályt, hiszen már most borsot törnek a nagyok orra alá, sőt…

Legutóbb Szőke Alex (97) villant. Nem is egyszer. Az idén ugyanis két válogatón utasította maga mögé a világbajnok Kiss Balázst és az U23-as vb-aranyérmes Szilvássy Eriket. Elképesztő teljesítményt nyújtva Szófiában kvalifikálta magát a tokiói játékokra, amelyen az elismerésre méltó ötödik helyen zárt. Ráadásul az Oslóban nemrégiben véget ért felnőtt-világbajnokságon nagy bravúrral ezüstérmet nyert.

Az azóta már junior-világbajnok Takács Istvánt (87) sem kell félteni, aki március elején, a római nemzetközi UWW-rangsorversenyen az elődöntőben épp a tokiói játékokra készülő világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Lőrincz Viktoron, míg a fináléban a vele egyidős hazai riválisán, Losonczi Dávidon túljutva szerzett aranyérmet. Nem sokkal azelőtt, a tatai nemzetközi felkészülési erőpróbán többek között az olimpiai bronzérmes német Denis Kudlát is legyőzve aratott diadalt. Oslóban is szőnyegre lépett, és élete első felnőtt-vb-jén az ötödik helyen zárt.

A 77 kilogrammosok között küzdő Lévai Tamás és az idén tavasszal U23-as Európa-bajnoki címet ünneplő Váncza István (67 kg) is a kötöttfogású válogatott tagjaként szerepelt a felnőtt-világbajnokságon. Teljes joggal, hiszen a két srác egyre gyakrabban brillíroz a profik mezőnyében. Lévai szintén az éremért küzdhetett – mivel legyőzte többek között 2017 világbajnokát, a szerbiai Nemes Viktort –, végül neki is be kellett érnie az ötödik hellyel.

S ha pár „évjárattal” feljebb tekintünk, két 25 esztendős kiválósággal is találkozhatunk: az Eb-második Lévai Zoltánnal (77 kg) és az Eb-bronzérmes, Európai Játékokon második Torba Erikkel – utóbbi nagy fogyást bemutatva remekül birkózott a budapesti európai olimpiai kvalifikációs versenyen a 60 kilogrammosok között; világklasszisok ellen nyert, ám az elődöntőben már nem bírt a török Kerem Kamallal, le kellett tennie a tokiói álmokról. Nem mellesleg ő is az ötödik helyen zárt Oslóban.

Az utánpótlás tehát megérkezett. Hirtelen jött nagy lendülettel és sikerre éhesen. Szőke már belépett azon a bizonyos ajtón, de hogy a többieknek is sikerül-e, arra csak később kapunk választ. Egy biztos: jó úton haladnak. Ennek örülni kell, mindazonáltal azt sem szabad elfelejteni, hogy sajnos, továbbra sem kell megküzdenünk a bőség zavarával. Ezek a srácok – a központosított képzési rendszer hiányában – mind a klubjukban pallérozódtak. De a Magyar Birkózók Szövetsége néhány évvel ezelőtt úgy döntött, ismét világszínvonalú nevelőműhelyt hoz létre. Az álom azóta valóra vált, így nem maradt más hátra, bíznunk kell a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián zajló szakmai munka profizmusában és hatékonyságában, hiszen csak általa nyílhat esélyünk arra, hogy stabilabb lábakon álljon az utánpótlás, ezzel együtt egyre többen sorakozzanak a nemzetközi élmezőny kapujában.