Kozmára és Keresztesre emlékeztünk az Új Köztemetőben

2018.10.20. írta: Deák Horváth Péter, fotót készítette: RT, cikket feltöltötte: Tollár Dániel

Két legenda felújított síremlékénél idéztük meg a magyar birkózósport legendás egyéniségeit Budapesten, az Új Köztemetőben. A kétszeres olimpiai, háromszoros világbajnok, Európa-bajnok Kozma István és az olimpiai, valamint Európa-bajnok Keresztes Lajos élete, sorsa összefonódott. A mester és tanítványa korszakot alkotott.

Ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett leplezték le és koszorúzták meg ma délután a két nagy bajnok, Kozma István és a székelyföldi magyar, Keresztes Lajos felújított síremlékét. Kozma szobrának megalkotója Sárosi Tibor, míg a Keresztes Lajos sírján látható birkózók figuráját Lelkes Márk készítette.

Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke méltatta a két korszakos birkózó versenyzői, illetve edzői pályafutását, és külön kiemelte, hogy az ünnepségen jelen lévő ifjú birkózók méltán tekinthetik példaképüknek Kozma Istvánt és Keresztes Lajost.

A felújított síremlékek avatásán a Magyar Birkózó Szövetség vezetőin kívül megjelent dr.Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, dr. Nébald György, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, továbbá ott voltak a Vasas SC képviselői is. Örömünkre eljött a székelyföldi kis küldöttség is, élükön Bokor Sándorral, Parajd polgármesterével és Albert Mátyással, a székely birkózók vezetőjével.

A magyar birkózás nagyjai közül jó néhányan vettek részt az ünnepélyes eseményen. Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok, érmesek, helyezettek, edzők, mesterek. Nagy öregek és a fiatalabb korosztály képviselői. Csak néhány név, a teljesség igénye nélkül: Varga János, Kocsis Ferenc, Gál Henrik, Kovács István, Komáromi Tibor, Rovnyai János, Alker Imre, Klinga László, Szőnyi János, Bánkuti Zsolt, Berzicza Tamás, Fodor Zoltán, Módos Péter.

Együtt voltunk, hogy a múltat megmutathassuk a jelennek.

Keresztes Lajos, Székelyföld híres szülötte nagyon keményen megdolgozott azért, hogy az 1924-es párizsi olimpia ezüstérme után 1928-ban, Amszterdamban – húsz évvel Weisz Richárd londoni sikerét követően – olimpiai bajnok legyen! Az lett!

Ezzel híressé vált, és persze hívták, ajánlatokat kapott:  legyen tanár a Testnevelési Főiskolán, menjen az Egyesült Államokba profi versenyzőnek, edzőnek, sőt kapott még egy, még ezeknél is csábítóbb felkérést. A Metro Goldwyn- Mayer filmstúdió eredetileg őt kérte fel Tarzan szerepének eljátszására, de hiába. Keresztes Lajos nem lett a világ legismertebb sportolója, mert nem vállalta a szerepet. Itthon maradt. A Vasasban birkózott tovább, majd edzősködött, és itt jön egy újabb fordulópont, két élet, két pályaív csodálatos összefonódása. Keresztes Lajos meggyőzte a tehetséges kosárlabdázóként induló óriást, bizonyos Kozma Istvánt, hogy váltson sportágat. És Kozma váltott.

A Bivalynak, Picinek becézett csupaszív, csupa élet óriás birkózó lett. Minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar birkózója, de a világ szintén méltányolta a teljesítményét, amire rá is szolgált. Háromszor szerzett világbajnoki címet, és ő az egyetlen honi birkózónk, aki kétszeres olimpiai bajnok. 1964-ben, Tokióban, majd négy évvel később Mexikóvárosban állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Sokan úgy tartják, ha 1970-ben, autóbaleset következtében nem veszti életét, a müncheni olimpián sem tudták volna megállítani…

Kozma és Keresztes, Keresztes és Kozma. Még az alliteráció, vezetéknevük kezdőbetűjének összecsengése is valamiféle összetartozást, közös sorsot sugall. Olyan, mint egy örök dallam, amelyben harmóniát sugall.    

Példaképek, legendák, akikre mindig fel lehet nézni, mert tartást és erőt adnak.