Végh Richárd: Apró lépésekkel haladtam előre
2025. 05. 11., írta: Krasznai Bence, fotót készítette: UWW, cikket feltöltötte: Tollár Dániel
Mindössze négy olyan szabadfogású birkózó akadt a somorjai Európa-bajnokságon, aki úgy nyert érmet, hogy nem köthető posztszovjet országhoz, közülük az egyik Végh Richárd (97 kg). Az Érd kiválósága élete első felnőtt-kontinensviadalán állhatott dobogóra. A siker jelentőségéről, a történtekről és a céljairól egyaránt kérdeztük.
Végh Richárd legutóbb 2022-ben állt dobogóra világversenyen, akkor az U23-asok között szerzett Európa-bajnoki bronzérmet. Hatalmasat lépett előre, hiszen három évvel később a felnőttmezőnyben is odaért a pódiumra.
„Apró lépésekkel haladtam előre, csak egy cél lebegett, lebeg a szemem előtt: az olimpia – reagált a szabadfogású Végh Richárd. – A felnőttek között nem nagyon jutottam lehetőséghez, mert a súlycsoportomban Bajcajev Vlagyiszlav volt az első számú versenyző, de nem adtam fel, dolgoztam, kivártam, bízva abban, hogy egyszer sikerül odaérnem.
Az érdi kiválóság azt is elmesélte, miként előzte meg az Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes Bajcajevet a válogatottságért zajló csatában: „Nem ment jól neki a fogyás, és jobban szerepeltem nála a tiranai UWW-rangsorversenyen, ráadásul a hazai válogatót is fölényesen megnyertem, ezek után szóltak a szakvezetők, hogy én indulhatok a somorjai Európa-bajnokságon.”
Bánkuti Zsolt szövetségi kapitány azt mondta a kontinensviadalt megelőzően, hogy különösen motiváltnak látja Végh Richárdot, miután megtudta, hogy lehetőséghez jut.
„Ezt én is olvastam, de őszinte leszek, nem érzem úgy, hogy megváltozott volna a hozzáállásom, ugyanilyen elánnal készültem eddig is. Szerintem az történt, hogy most jobban odafigyeltek rám, és ezt észrevették.”
Felejthetetlen meccset követően állt dobogóra élete első felnőtt-világversenyén: a helyosztón hatpontos hátrányból fordított, és tíz-hatra nyert a lengyel Radoslaw Baran ellen.
„Egy hónapja történt, de még mindig kiráz a hideg! Nehéz felfogni, mérhetetlenül büszke vagyok. Szabadfogásúként, ráadásul újoncként érmet szereztem az Európa-bajnokságon, egyedüliként a válogatottban, mindhárom honosított sportolónkat megelőzve. Mindenki hihetetlenül boldog volt, a klubomban különösen, hiszen én lettem az 1973 óta fennálló Érdi Spartacus első sportolója, aki érmet szerzett felnőttvilágversenyen. Nagy örömmel, ajándékcsomaggal fogadtak, fényképeket hívattak elő, gratuláltak és megtapsoltak.”
Végh Richárd kifejtette, nem feltétlenül a bronzmérkőzése volt a legnehezebb: „A negyeddöntő is nagyon kemény volt, ott a nyolcvanhat kilóban világbajnoki bronzérmes, Eb-második azeri Abubakr Abakarovval küzdöttem. Szorosabban is alakult a meccs, az utolsó fél percben fordítottam. De való igaz, a helyosztón nagyobb volt a stressz, főleg amiatt, mert hat ponttal elhúzott az ellenfelem, és apránként, pontról pontra felzárkóztam, fordítottam, majd nyertem. Azt hiszem, ennél szebben nem alakulhatott volna a mérkőzés.”
Végh Richárddal együtt mindössze négy olyan sportoló nyert érmet az Eb-n, aki nem köthető posztszovjet országhoz: „Az elmúlt években rengeteg volt a honosítás, de ez idővel visszaáll a normális kerékvágásba, hiszen a nemzetközi szövetség nemrégiben szigorított a vonatkozó szabályzaton. Mondjuk ami engem illet, pluszban nem frusztráltam magam emiatt, birkózó vagyok, úgy megyek fel a szőnyegre, hogy azt kell megvernem, aki velem szemben áll.”
S hogy miként tekint a folytatásra?
„Gőzerővel dolgozom tovább. Hamarosan jön az országos bajnokság, amelyen győzni szeretnék, és készülni a szeptemberi zágrábi világbajnokságra. Nagyon remélem, hogy ott is sikerül hasonlóan szép eredményt elérnem. El sem tudom mondani, mennyire várom az előttem álló időszakot, nagy álmom, hogy kijussak a Los Angeles-i olimpiára, és ott dicsőséget szerezzek az országnak és a klubomnak. Érden nevelkedtem, én lehetnék a klub első olimpikonja, amivel történelmet írnék.”
